Bakonyi festés 3.
Bakonyi festés 3.
Augusztus 4-én reggel utaztunk Bakonybélbe ketten Zolival, mert más sajnos nem ért rá. Először felmentünk a Királykapuhoz és onnan egészen a Móricházi tavakig megszíneztük a jelzésalapokat, azaz ráfestettük a fehér alapra a piros sávot. Csodaszép idő volt, ami a hangulatunkon is látszott, vidáman festettük a jelzéseket. A piros háromszög elágazásnál kicsit pihentünk, majd a tavaknál újból egy rövidet és indultunk vissza Királykapuhoz. Ahol szükséges volt, leszürkítette Zoli a régi jelzéseket vagy épp az új jelzés alól kilógó régi jelzések szélét. Mire visszaértünk rendesen el voltam fáradva és nagyon jól esett, hogy félórát pihenhettem az autóban, míg lementünk Gerence-pihenőhöz. Útközben láttunk egy nyulat, aki róka volt. J (ugyanis úgy ült az úton, hogy nem látszott a farka, csak a két nagy füle, mert még gyerek róka volt.)
Gerence-pihenőnél magunkhoz vettük a szükséges felszerelést, piros és szürke festéket és elindultunk a völgyben a tavak felé. Vasárnap lévén meglepő volt, hogy összesen a Királykaputól vezető utat belevéve is, csak hat emberrel találkoztunk az úton. A tavaknál pihentünk, majd a szürkével indultunk vissza az autóhoz. Zoli szürkített, én pedig fotóztam a csodaszép új jelzéseket. A tervezett idő alatt végeztünk is mindkét szakasz színezésével és estére otthon is voltunk Budapesten.
Petróné Felleg Annamária
